Feedek
Megosztás

Ellehetetlenített kapcsolatok

Mindannyiunknak van legalább egy ellehetetlenített kapcsolata.

Az ok, hogy miért leheteten, sokszor csupán a környezeti tényezőktől függ, viszont talán még több alkalommal a lelki világunktól.

Haragszunk? Éretlenek vagyunk? Dühösen megbántottunk valakit? Nem tudunk bocsánatot kérni? Nem tudunk megbocsájtani vagy felejteni?

Mi emberek szeretjük ápolni a selbeinket, mutogatni néha, érezni, hogy éltünk, kikérni az igazunkat, újra és újra elmondani a történetünket, együttérző lelkelet keresni, olyanokat, akik kiállnak mellettünk, ... kicsinyes kis emberek vagyunk mind, akik valami nagyot keresnek.

Ha alázatos szeretnék lenni, akkor gőgös leszek, ha szerénynek mondom magam, akkor nagyképű vagyok, ha nagyképűnek tűnök, akkor rosszul érzem magam, aztán tenni akarok ellene, ha segítek, akkor büszke leszek, ha büszke vagyok, elszégyenlem magam...

Ez így teljesen emberi, de...

Mindenki másként működik, de mindenki zakkant valamilyen módon. Gondolj csak bele, ha sokat bántottak, akkor szeretetre vágysz, szeretnél szeretve lenni, de általában csak a sebeidet nyalogatod, és befordulsz. Így élünk mi emberek, bármi amit el akarunk érni ott van egy karnyújtásnyira, de mielőtt kinyújtanánk a kezünket, hátralépünk egyet, majd világá kürtöljük, hogy nehéz az élet.

Félünk.

Ha elértél valamit, tartsd meg magadnak. Légy szerény. Visszafogott.

Ha tanácstalan vagy, kérdezz!

A választ hallgasd meg!

Ne mentegetőzz!

Fogadd meg!

Engedd el!

Légy ott!

Szeress!

Vállald!

Várj.

Élj!

Minden nap egy lépéssel előrébb...

Szóval tesszük a dolgunkat. Te is azt teszed, dolgozol, vagy tanulsz, vagy épp gyereket nevelsz, vagy mindet egyszerre, .... de ezek a napok olyanok ... mindig arra vágyunk, ami nincs épp.

Mikor unatkozunk, akkor kis izgalom kellene.
Mikor rohanás van, akkor kis pihenés kellene.
Hidegben meleg.
Esőben szárazság.
Télen nyár.
Gyerekkorban felelősség.
Felnőttkorban önfeledtség.
Tilalomban szabadság.
Szabadságban tiltás...

Mindig valami másra vágyunk, de tesszük a dolgunkat, mert tudjuk, hogy így van rendjén. Mindennek megvan a gyümölcse, s talán oximoron, de a lustaságnak is, ennek a gyümölcse a pihentség, viszont ha túlpihenjük magunkat, akkor keserű lesz a gyümölcs.

Menni kell, tenni kell, érezni kell, fel kell vállalni, majd el kell engedni a munkát, pihenni kell, aludni kell, gondolkodni kell. Szeretni kell.

Minden jó lesz, ha szeretünk.

 

Tiszta idegen

Ki írta ezeket a bejegyzéseket?

-

Kérdi egy zaklatott lélek.

 

Oly távoli vagy tőlem vagy ...

talán sosem tudtam, hogy ki vagy.

Elveszek a lelkek árjában fuldokolva,

kimonhatatlan szavak.

Hatalmas súlyú szomorúság nyillik a szádból...

Kiabálsz az ellen, kit szeretsz, megrúgod a segítő kezet. Lelki társadat elhagyod, lezárod a csatornákat. Elhagytak, ezért elhagyó leszel. Belépsz egy ismeretlen bizonytalan világba, mert elfutni már nem szabad.Így gyilkolod magad s magad által másokat.


Ráhagyatkozás - De mire?

A Bibliában csak 3x jelenik meg a ráhagyatkozik ige valamelyik formája. Pedig mennyire fontos ez!

Online formátumban általában a szentiras.hu oldalról olvasok:

Íme:

A példabeszédek könyve (Káldi-Neovulgáta)
  • 31,11 Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján.
Példabeszédek könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 31,11 Férje (egész) szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele.
Sirák fia könyve (Szent István Társulati Biblia)
  • 33,3 Az értelmes ember bízik a törvényben, mint orákulumra, ráhagyatkozik.
Zsidóknak írt levél (Szent István Társulati Biblia)
  • 2,13 Majd: Bizalommal ráhagyatkozom. Aztán: Nézd, én és gyermekeim, az Úr adta nekem őket.

Mit jelent a mai világban a Ráhagyatkozás. Ráhagyatkozok, de kire?

A társamra? Férjemre / Feleségemre? Páromra? Szüleimre? Batátokra? Pszoichológusomra? Lelki vezetőmre? Terapeutámra? Munkatársamra Kire?

 

Ráhagyatkozni valakire egy csodálatos, de frusztráló élmény. Lemondok önmagamról, hogy a másik döntése/akarata érvényesüljön. A házasságban is azt ígéri meg a nő, hogy endedelmességet fogad férjének:

"Most is magad Uralkodó, Úristenünk, küldd le égi malasztodat N. és N. szolgáidra, és add, hogy e szolgálód az ő férjének mindenben engedelmes, ez a szolgád pedig feleségének feje legyen, hogy a te akaratod szerint éljenek."

"Én N. férjül veszlek téged N. / és ígérek neked házassági hűséget, / szeretetet, megbecsülést és engedelmességet / és fogadom, hogy el nem hagylak mindhalálig, / sem magamtól el nem bocsátlak. / Úgy segéljen engem a Szentháromságban egy Isten, / a boldogságos Szűz Mária és minden szentek."

"Az asszonyok engedelmeskedjenek férjeiknek, mint az Úrnak; mert a férj feje az asszonynak, mint Krisztus feje az anyaszentegyháznak, s ugyanő megszabadítója testének. De mint az anyaszentegyház engedelmeskedik Krisztusnak, úgy az asszonyok is férjeiknek mindenekben. Férfiak! Szerességtek feleségteket, mint Krisztus is szerette az anyaszentegyházat, és önmagát adta érette, hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével, az élet igéje által, hogy dicsővé tegye magának az anyaszentegyházat, nem lévén azon szeplő, vagy redő, vagy más efféle, hanem hogy szent és szeplőtelen legyen. Úgy kell a férfiaknak is szeretniök feleségüket, mint önnön testüket. Aki feleségét szereti, önmagát szereti."

Megáldja az asszonyt e szavakkal:
Menj békével és egész életeden át isteni félelemmel híven tartsd meg az Úr minden parancsát, engedelmeskedvén az ő rendelete szerint férjednek, az Atya és Fiú és Szentlélek nevében.

Liberális nő lévén, elég nehezen engedtem ezeknek a szavaknak / imáknak. Szeretek a saját fejem után menni. Szeretem, hogyha én mondom meg a 'TuTit'. Szeretem, ha senki sem mondja meg nekem, hogy mit csináljak. Szeretem, ha tudom, hogy mi a dolgom, szeretem, ha tudom tenni a dolgom.

De mi a lényeg?


Valahová el kell jutnom. Szeretek önálló lenni, de egyedül nem tanulok semmi újat. Szeretem tenni a dolgom, ha megmondják, de szeretem is szervezni is az utam, ha nem mondják, hogy mi a teendő. Egyedül élni felemelő, de mással élni, ... másnak életet adni ... Isteni. (Isten segítségével.)

Adhatok-e életet Isten nélkül?

Szerintem a lélek ott van minden megszülető életben. Még ha 5 mp-et élt is.

Élt. Isten szerette őt és ő is Istent, habár még soha nem hallott róla...

Hiszek abban, hogy az élet alapvetően jó. Jóból származunk. A jónak örülünk, a jót szeretjük, azt vágyjuk, csak néha elfelejtjük keresni Azt, mert rossznak lenni könnyebb, egyszerűbb, kézenfekvőbb. Szeretek jó lenni, de szeretek lusta lenni ... a jóra. Szeretek szeretni, de gyűlölni könnyebb. Szeretem kivetni magamból az idegen, ismeretlen gondolatokat, de szeretem befogadni si az újat, habár az több munka...

Szeretek szeretni. Szeretek szeretve lenni. Ezért csak egyre hivatkozok, mielőtt ráhagyatkozok az Istenre:

A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.  szeretet soha el nem múlik. ... Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.

Tehát ráhagyatkozom az Istenre, mert Isten a szeretet. Hiszem, hogy ha bizalomteljes nyílt szeretet van bennem, akkor Isten is bennem van és én Őbenne. Akkor a tudatlanságomat Ő támogatja, akkor a hibáimat is Ő fedi el.

Szeretni a szerethetetlenek tűnőt. Együtt dolgozni a szenvedővel. Reményt önteni a reményvesztettekbe. Hinni abban, akiben már semmi sem hisz.

Ez lett az én hivatásom.

Szeretni azt, aki senkit sem szeret. Látni azt, akit már senki sem lát. Hinni abban, akiben nem hisznek. Nagy az én bűnöm terhe. Nagy a feladatom, ....

de Ráhagyatkozom, de nem mire, hanem Kire? Kimondani is alig merem, de

Hiszek hitetlenül Istenben,
Mert hinni akarok,
Mert sohse volt úgy rászorulva
Sem élő sem halott.

/Ady/


 


Az introvertált világa

Valami embertelen szép kis helyen csendben elvonulni,

lábujjaimat csillagtengerbe lógatni.

Elmerülni elmém szikrakertjében,

csendben ülni zúgó szélzenében.

Veled lenni, imádkozni, halkan súgni, botladozni,

meredek part aljában sárosan megállni.

Felocsúdni, sóhajtozni, szomorúan szemet nyitni,

ásítva átgondolni. Ez is egy álom volt csupán...

Az önzőség üldözlete

Neki jó. Nekem, most nehezebb.

Irigység születik.

Úgy roham meg mint a lépfene.

Egy önző-Én születik.

 

Lassan akkorára nő az Egóm,

hogy elveszek benne.

Lassan akkorára megyek össze én,

Hogy eszemet vesztem ebbe.

 

Töpörödött ember,töpörödött lelke...

Elveszett szavakkal suttognak a végtelenbe.

Minden egyes mondat, vagy újgondolat - halott.

Magamagát siratja a lélek - untatott.

Minden kimindott szó, visszafordul

saját fülre talál.

Elveszett egy élet ez az egoista halál.

A romantikus filmek alapvető szükséglete, hogy már valami, a filmben megtörtént eseményt átéltünk. Ezeknélkül nem lehet megérteni, s unalmas.

Az érzelmek logikája...

Államvizsga - rémálom

Tegnap miközben sétáltam a Rózsa utcán, átfutott a fejemben, hogy talán nem is holnapra vagyok beírva a táblázatba, hanem ma kellene védenem. Ezzel a gondolattal együtt megoldási módok teljes tárháza jutott eszembe, majd az emberek jószándékát is teszteltem mentálisan. Végül is nem lett meg az államvizsga.

Este természetesen erről álmodtam, méghozzá úgy, hogy kétszer is lekéstem a szakdolgozatvédésről (a fizika szempontjából az időt ismét teljesen figyelmen kívül hagyva).

A valóság az, hogy egy órán belül indulok, két és fél órán belül már a teremben fogok izzadni és igen, a többi információ még várat magára...

Drukkoljatok, szurkoljatok, szorítsatok, imádkozzatok értem, vagy bármely más mentális segítő technikát szívesen veszek. :)

Úgy érzem, hogy mi mind valami érdekeset keresünk az életben, de nem találjuk, ... talán mert nem tudunk elégé megnyilni ahhoz, hogy elérjen minket az, amit keresünk.